Meme map

Forrás: Meme map

A Könyvtár 2.0 a könyvtári szolgáltatások olyan modellje, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtárosok kielégíthessék a felhasználók folyamatosan változó igényeit. A Könyvtár 2.0 változtatásai a könyvtári szolgáltatási folyamatot és más műveleteket is érintenek. A változások/változtatások a felhasználók folyamatosan változó szükségleteire reflektálnak. A 2.0-ás könyvtár elfogadja, hogy az emberek az információt nem egymagukban, hanem közösségbe ágyazottan keresik és használják fel.

A könyvtár eszközt adhat arra, hogy a felhasználó aktív közreműködőként vegyen részt a weboldal alakításában (címkék, ismertetők). Ez a lehetőség nemcsak a jelenlegi, hanem a potenciális felhasználókat is bekapcsolhatja/elérheti.

Könyvtár 2.0 a gyakorlatban

Külföldi alkalmazások:

Stockholm Public Library
Idea Store

Hazai alkalmazások:

Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtár

Országos Idegennyelű Könyvtár
Kávészünet (OIK Blog)

Lengyel Menyhért Városi Könyvtár
Blog

Tiszaföldvár Ószőlői Fiókkönyvtár és Általános Iskolai Könyvtár
Blog

Szabad szoftver, GNU

Ma már az interneten hozzáférhető számos nyílt forráskódú (szabadon hozzáférhető, felhasználható és fejleszthető) szoftver. Lehet szöveget, táblázatot, prezentációt, operációs rendszert, böngészőt és integrált alkalmazásokat készíteni. A könyvtárak szempontjából ez a szűkös költségvetés mellett igen hasznos, hiszen ma már számos területet lefednek.

Szabad szoftver minden olyan számítógépes program és dokumentáció, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
- a szoftver bármilyen célra felhasználható,
- lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására,
- szabadon terjeszthető, továbbadható,
-lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.


Könyvtári alkalmazások területei:
- asztali alkalmazások (operációs rendszer, egyéb szoftverek),
- webes alkalmazások (tartalomkezelő rendszer),
- integrált alkalmazások (IKR – OPAC).

Ezen szoftverek alkalmazásához minimális informatikai ismeretekre szükség van.

A változtatás keretei

A Könyvtár 2.0 létrejötte a változ(tat)ás szükségességére épül, melynek alapja
· új felhasználók bevonása,
· új szolgáltatások kialakítása,
· a változó felhasználói igényekre történő gyors válasz.

A változtatások integrálásának lépései a szervezeti rendszerbe:
Új szolgáltatás, illetve szolgáltatás korszerűsítésének céljából tartott ötletbörze (Brainstorming). Fontos, hogy a szervezet minden szintjét, minden munkatársát és a felhasználókat is bevonják. Ez utóbbiakat csoportokra bontva a módszer lehet interjú vagy kérdőív, illetve különböző korosztályok, felhasználói szokások szerint csoportos interjú, kérdőívezés.
A szolgáltatás megtervezése.
A szolgáltatás bevezetése (pontos menetrend alapján).
A szolgáltatás folyamatos értékelése, visszacsatolás (feedback), szükség esetén beavatkozás, módosítás.

A szervezet tehát kialakítja a
· vizsgálati csoportot,
· a tervező csoportot,
· és az értékelő csoportot.

A „Long Tail”

A „Long Tail” elmélet arra az alapigazságra épül, hogy minden fizikai könyvtárépület polchelyeinek mérete behatárolt. A fizikai korlát mellett az anyagi keret is meghatározó. Ennek eredményeképpen a könyvtár azokat a könyveket tartja, amelyeket az olvasóik a leginkább keresnek („márkás” könyvek). Nem tartanak olyanokat, amelyek népszerűek lehetnek a könyvtárat nem használók körében. Más szóval, sokkal kevesebb azoknak a száma, akik népszerű könyveket keresnek, mint azoknak, akik nem. Ezt támasztja alá az Amazon internetes áruház, amely sokkal több nem népszerű (nem bestseller) könyvet ad el egy héten, mint a nívós könyvesház, a Barnes & Noble. Ennek oka az lehet, hogy egy könyvesboltba kevesebben térnek be, mint ahányan világszerte böngészik az internetes áruházak oldalait. Lényeges különbség, hogy a könyvesbolt csak a fizikailag behatárolt raktár készletén keresztül tudja a kínálatát bemutatni, potenciális vevőit elérni, míg egy webes bolt kínálata elvileg végtelen lehet. Ebből következően, ha csak népszerű köteteket tart egy könyvtár, nem éri el a potenciális felhasználók körét. A problémára megoldást kínálhat a könyvtárközi kölcsönzés.

A használói részvétel

A felhasználói részvétel gazdagítja a könyvtárak által felkínált szolgáltatások körét. Ez nem azt jelenti, hogy a felhasználó „átveszi az irányítást”, hanem azt, hogy befolyásolhatja a könyvtárak által biztosított programokat és szolgáltatásokat. A felhasználói részvétel szintje a könyvtáraktól és a felhasználói csoporttól függ (más szinten lesz jelen egy közművelődési könyvtárban és egy szakkönyvtárban). A testreszabható felhasználói felület segítségével a felhasználó megtervezheti, hogy milyen szolgáltatásokat, híreket, programokat szeretne látni a könyvtár weboldalán.

A My Yahoo és a Google News népszerű példái a testre szabott online felületeknek. A címkézés egyre népszerűbb a Flickr és az Amazon felületein.

A címkézés (tagelés) - tételeknek kulcsszavakkal történő leírása - lehetővé teszi, hogy a felhasználó saját kulcsszavait használja a könyvtárosok által megszokott tárgyszavak helyett. A felhasználói részvétel magában foglalja a szolgáltatással és a könyvtárosokkal (munkatársakkal) kapcsolatos visszajelzés, visszacsatolás, (feed back) lehetőségét is.

A könyvtáros és a használó együtt alakítják a könyvtárat

A könyvtáros és a használó együtt alakítják a könyvtárat.

A Könyvtár 2.0 néhány jellemzője:
Használó központú: a használók részt vesznek a tartalom-előállításban. Kommentekkel láthatják el a katalógusrekordokat (könyvtáros és felhasználó is), részt vesznek a blogok, wikik írásában, amelyek a könyvtár katalógusából is elérhetőek.
Multimédiás: a gyűjtemény és a szolgáltatás egyaránt tartalmaz szöveges-; videó- és audió-összetevőket. Például a katalógus változatos formátumú elektronikus dokumentumokra mutat (digitalizált dokumentumokra, eredeti hangfelvételekre, tv-felvételekre vagy egy íróról képekre stb.). Ezek fizikailag nincsenek a könyvtárban.
Közösségi: az azonos témakör iránt érdeklődők virtuális közösséget alkothatnak, egymás által keresett vagy szerkesztett dokumentumba is betekinthetnek, illetve együtt is dolgozhatnak.

A Könyvtár 2.0 sikeres bevezetéséhez, használatához és a folyamatos fejlesztéséhez − a felhasználók igényeinek változását is figyelembe véve − mind a könyvtárosnak, mind a könyvtárnak meg kell változnia. Ehhez teljesen új szemléletmódra van szükség. A könyvtárnak folyamatosan követnie és értékelnie kell szolgáltatásait és munkatársait, ha szükséges, be kell avatkozni. Ez lehet akár a szervezeti átalakítás vagy átcsoportosítás. Az új dolgokhoz való rugalmas alkalmazkodásra csak egy jól strukturált szervezet képes. A könyvtárosokra továbbra is szükség lesz a tájékoztató munkák során, a felhasználóképzésben és számtalan hagyományos szolgáltatásban, csupán adaptálni kell az újdonságokat.

Hagyományos kontra újabb szolgáltatások

Minden könyvtári szolgáltatásnak – akár régi, akár új – meghatározott elvek alapján kell a felhasználói igényeket kielégítenie. Egyetlen szolgáltatás sem lehet igazán sikeres a felhasználók visszajelzése, értékelése nélkül.

Az utóbbi két évtized alatt végbement technikai fejlődés aggodalmat keltett a könyvtárosokban, mert attól tartottak, hogy a könyvtárra, annak szolgáltatásaira, és az ő munkájukra nem lesz többé szükség.

Az internet elterjedésével felmerült az igény arra, hogy a könyvtárakat is el lehessen érni a világhálón. A hagyományos és új technológia egymás mellett él, kiegészítik egymást:

Hagyományos:

1. E-mail referensz kérdés/válasz
2. Hagyományos szóbeli tájékoztatás
3. Levelezőlisták
   
4. Szabályozott osztályozás
5. Nyomtatott vagy helyben használható elektronikus katalógusok
6. Hagyományos nyomtatott és elektronikus dokumentumok

Új:

1. Chat-referensz
2. Online elektronikus tájékoztatás (pl.: Skype)
3. Blogok, wikik, RSS-ek
4. Használók általi címkézés (pl.: OPAC-ban)
5. Honlapok (OPAC), blogok
6. Szociális hálók (pl.: iWiW), blogok

A Könyvtár 2.0 meghatározása

- A Könyvtár 2.0 az állandó és tervszerű változtatás modellje.
- A Könyvtár 2.0 által biztosított (felhasználói) eszközök résztvevővé teszik a felhasználót.
- Az első két pontban felsoroltak lehetővé teszik, hogy a Könyvtár 2.0 fejlessze szolgáltatásait jelenlegi felhasználói felé, ugyanakkor a potenciális felhasználókat is elérhesse.

Összefoglalva a Könyvtár 2.0 interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez. Használó központú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért. Ugyanazokat az eljárásokat és technológiákat alkalmazza, mint a közösség (blogokat, wikiket, RSS-t, chat-et stb.). Ösztönzi az innovációt és kísérletezést az elektronikus könyvtári környezetben.

A Könyvtár 2.0 a könyvtári szolgáltatások olyan modellje, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtárosok kielégíthessék a felhasználók folyamatosan változó igényeit. A Könyvtár 2.0 változtatásai a könyvtári szolgáltatási folyamatot és más műveleteket is érintenek. A változások/változtatások a felhasználók folyamatosan változó szükségleteire reflektálnak. A 2.0-ás könyvtár elfogadja, hogy az emberek az információt nem egymagukban, hanem közösségbe ágyazottan keresik és használják fel.

A könyvtár eszközt adhat arra, hogy a felhasználó aktív közreműködőként vegyen részt a weboldal alakításában (címkék, ismertetők). Ez a lehetőség nemcsak a jelenlegi, hanem a potenciális felhasználókat is bekapcsolhatja/elérheti.

A 2.0 világ

A Könyvtár 2.0, a Web 2.0 könyvtárakra alkalmazott változata. A Könyvtár 2.0 természete a könyvtár alapvető és legjobb szolgáltatói hagyományán és küldetésén alapul:
- a közösség tagjai által előállított információhoz való hozzáférést biztosít,
- megosztást és felhasználást a közösség céljai szerint
- hozzájárul a használói közösség építéséhez.

A könyvtár alapvető céljához új eszközökkel való visszatérést segíti. A 2.0-ás könyvtár elfogadja, hogy az emberek az információt nem egymagukban, hanem közösségbe ágyazottan keresik és használják fel. Az olvasóból író, átíró, közbeszóló, kommentáló válik. Természetesen nem mindenkiből, de a lehetőség adott.

Webkettes szolgáltatások

-Közösségi oldalak (Social networking, például iWiW, myVIP)
-Képmegosztó oldalak (például: Flickr)
-Videómegosztó portálok (például: videa, YouTube)
-Blogok (weblog, web log, webnapló, például: klog)
-Online irodai alkalmazások (például: Google Docs & Spreadsheets)
-Fórumok (például: www.fszek.hu)
-Wikipédia
-Aukciós oldalak (például: eBay)
-Linkmegosztó szolgáltatások (például: del.icio.us)
-RSS (Rich/RDF Site Summary vagy Really Simple Syndication)
-Podcast-ok (http://www.loc.gov/podcasts)

Szemantikus technológiák

A Web 2.0 fejlődésével párhuzamosan, ahhoz kapcsolódóan jelentek meg a szemantikus technológiák is: a HTML helyetti XML (Extensible Markup Language; Kiterjeszthető Jelölő Nyelv) markup nyelv felé való eltolódás a korábbinál több fajta adattípus leírását tette lehetővé, és elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása volt az interneten keresztül. A Web 2.0 technológiai alapját egy sor, már jó ideje létező, de közkedveltté vált webes megoldás egyidejű bevetése adja. Ezek közül az egyik legfontosabb az AJAX (Asynchronous JavaScript and XML), amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó web böngészőjében bonyolult műveleteket végző programok (levelező, naptár, képszerkesztő stb.) fussanak. Az így kialakított szoftverek egy központi kiszolgálóról töltődnek le, de nem kell minden egyes műveletnél újratölteniük az oldalt, folyamatosan lehet velük dolgozni, miközben az adatforgalom minimális, de minden, ami a böngészőablakba bekerül, észrevétlenül fel is töltődik egy központi tárhelyre.

Web 2.0 fogalma

A Web 2.0, az új világháló a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hagyományosan már bárhol bármikor megtekinthető elektronikus levelezésünk mellett, már kedvenc linkjeinket, határidőnaplóinkat, dokumentumainkat, fényképeinket, videó- és hangfájljainkat is elérhetjük az interneten az azonosítónk és a jelszónk megadása után. Mindezt úgy, hogy nem kell a szoftvert a számítógépünkre telepítenünk. A szoftver helyébe a szolgáltatás lép. A web böngészővel megnyíló virtuális munkaasztalon mindent úgy és ugyanott találunk, ahogyan és ahol hagytuk az utolsó kijelentkezéskor, teljesen mindegy, hogy hol és milyen számítógépen vagy éppen telefonon nézzük meg.

Az új világháló használatával lehetőség van arra, hogy a saját dokumentumainkat megosszuk másokkal, azaz a feltett anyagainkat mások is láthatják, megjegyzéseket fűzhetnek hozzá vagy címkézhetik, esetleg szerkeszthetik. Bejegyzéseket írhatnak határidőnaplónkba, mások megnézhetik képeinket, videóinkat és azokat megjegyzésekkel (tag-ekkel) láthatják el. Ezt korlátozhatjuk egy kisebb csoportra (család, kollegák stb.), vagy teljesen nyilvánossá is tehetjük.

Nyaralást, szállodát, éttermet választhatunk úgy, hogy megnézzük mások ajánlásait, illetőleg mi is megoszthatjuk másokkal tapasztalatainkat. Az így feltett kritikákat az odalátogatók pontozhatják, megjegyzéseket fűzhetnek hozzájuk, egyszóval minősíthetnek.

A Web 2.0 egyszerre jelöl újfajta weboldalakat és szolgáltatásokat, a mögöttük álló technológiát és azokat a módszereket, amelyek mindehhez társulnak. A Web 2.0 kifejezést eredetileg Tim O’Really, az O’Really informatikai könyvkiadó tulajdonosa használta. Még 2004-ben indított egy konferencia sorozatot, amely az újfajta webes platformok lehetőségeivel foglalkozott. A konferenciasorozatnak a Web 2.0 nevet adta, amely a jelenség névadójává vált. Egyéb használatos alternatív elnevezések: „kettő-pont-nulla”, „webkettő”, második generációs Web.

A Web 2.0 nem vagy csak nagyon kevés, radikálisan új technológiához kötődik, inkább a meglévő technológiák használatának újragondolása vagy újszerű alkalmazása figyelhető meg működésében. Ilyen módon számtalan új (vagy kevésbé új de új formát kapott) technikai megoldás jelent meg az elmúlt években, ami a Web átalakulását elősegíti.

A Web 2.0 kialakulása

A „régi” statikus Web nem adott lehetőséget arra, hogy a felhasználó reflektáljon az általa megtalált információkra. A cégek csak reklámozhatták termékeiket, de a vásárlók kérdéseiket, reklamációikat e-mail formájában juttathatták el, így más az oldalt látogatók közül azt senki sem láthatta.

A koncepció lényege, hogy a felhasználó nem csak statikus weboldalakat nézegethet, hanem sokoldalúan használható eszközöket kap. Ezek az eszközök akár egyes szoftverek funkcióit is átvehetik, és arra is alkalmasak, hogy használójuk mással is megoszthassa tevékenysége eredményét. Így egész közösségek profitálhatnak, az egyes személy eredményeiből.

Az „olvasott” Web „írott-olvasott” Webbé válik, az információáramlás egyirányúsága megszűnik, a passzív fogyasztó tartalomkészítővé és -szolgáltatóvá válik.

Web 2.0

A Web 2.0 kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek esősorban a közösségre épülnek. A felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy osztják meg információikat egymással. A szolgáltató a keretrendszert biztosítja, a tartalmat a felhasználók hozzák létre vagy töltik fel.